Mindig ilyen visszahúzódó vagy?

Visszahúzódó? ÉN?? Nem is vok az. Ok, nem vagyok 1 frontember típus, de szerintem szerény sem. Valahol a kettő között... Magam vagyok az arany középút!:)

Ez azt jelenti hogy tudatosan viselkedsz így?

Igen is meg nem is. Régebben, a suliban kezelhetetlen gyerek voltam, a haverokon kívül semmi sem érdekelt. Azt hiszem a tanárokat és a szüleimet is a sírba kergettem a viselkedésemmel. Folyamatosan azzal voltam elfoglalva, hogy teszteljem a saját környezetem határait. Aztán egyszer csak rájöttem: ez nem vezet egyáltalán sehova, úgyhogy azóta elég jól nevelt fiú vagyok!

És hogyan ért a felismerés?

Nem is tudom pontosan, de azt hiszem, azzal, hogy lekötöttem a felesleges energiámat, és a továbbiakban nem lett fontos a hülyeségekkel időt tölteni. Akkor bizonytalanodtam el a gitártudásommal kapcsolatosan, és beiratkoztam 1 zenesuliba. Ott találkoztam Gustavval, és a többit már tudjátok...

Tehát akkor ez 1 fajta terápia is volt?

Abszolút! Nagyon örülök, hogy így alakult, mert mostanra már 1 kibírhatatlan 1-ke lennék, tele hisztis dühkitöréssel.

Tényleg soha nem vágytál testvérre?

Nem, soha. A szüleim hamar elváltak, én anyukámmal maradtam, akit nemegyszer megkértem, bárhogyan is alakul az életem, ne legyen testvérem. Elég önző ksfiú voltam, és nem szerettem/akartam oszttozni, bár mostanra már úgy érzem, bár lenne 1 öcsém, akivel elmehetnék csajozni...

Miért, most nem mész?

Dehogynem, nem kell félteni:) Ez az egyik hobbim. Mármint a csajozás. Tiniként rengeteg csalódás ért, és soha nem gondoltam volna hogy képes leszek valaha összeszedni 1 csajt is, de szerencsére ez nem így lett...

Hogy lehet valakinek hobbija a csajozás?

Jól van, kicsit túloztam, de nincs mit ragozni, imádom a lányokat! Csak idővel óvatosabb lettem, mert már többször megégettem magam, és szó mi szó, néhányan a szívemet is összetörték. De nem adtam fel, keresem az igazit- bár ebben az őrületes hölygtengerben nehéz lesz megtalálni...